... betévedünk felhőrengetegbe.
Homályfenyőket tör a vihar recsegve,
ősközöny röhejét küldi rám az éjből
- való kigombol az álmok köntöséből -
jövőm nem látom, s a ladik elbillenve.
Augusztusi napsugár ablakomon
- kíséretem eltűnt, riadtan észlelem -
álmot-űzőn mesél, várva ébredésem,
múltról, életről... de minek venni zokon,
... |
